A munkamánia olyan függőség, amelyben a munka drogként funkcionál, háttérbe szorítja az egyén magánéletét, társas kapcsolatait; az élet értelmévé, a legfontosabb tevékenységgé válik.

Milyen tünetei vannak a munkamániás viselkedésnek? Napi 10-12 óra munka, pihenők nélkül – ha közben pihen, akkor is a munkájára gondol . A kényszeresen dolgozó személy számára a munka mindennél fontosabb, ráadásul gyakran már nem is jelent örömet, legtöbbször elkeseredetten küzd a tennivalókkal. Nem bízik kollégái teljesítményében, csak a saját maga által végzett munkát tartja megfelelőnek, éppen ezért képtelen bármit is kiadni a kezéből.

A munkaalkoholizmus mindenkit utolérhet, de különösen a férfiak veszélyezettek. A férfiak a családfenntartók, úgy érzik nekik kell teljesíteniük. Állásuk elvesztése a család jövedelmének csökkenésén túl presztízsveszteség is. Emiatt hajlamosabbak a munka hajszolására.

Vannak olyan függők, akik betegsége pszichés eredetű. Azok a gyerekek, akik elé szüleik elérhetetlen célokat tűznek ki, s emiatt ha megfeszülnek sem tudnak teljesítményükért dicséretet kapni, felnőtt korban hajlamosak a munkamániára.

Az orvosok is beismerik, hogy a jelenlegi társadalmi felfogásnak is köszönhető a munkaalkoholisták számának növekedése. Aki sokat dolgozik becsülni kell, csakhogy kezdünk átesni a ló túlsó oldalára.

A munkamánia állapotának fázisai:

-Az első fázis a munkamániás életének középpontjába mindinkább a munka kerül – kapcsolatai fokozatosan elvesztik jelentőségüket. A beteg ott és munkaidőn kívül is dolgozik

-A következő fázisban már életvitelét is a munkának rendeli alá, agresszivitást vált ki belőle, ha mások akadályozzák vagy megszólják ezért.

-Egyre többet vállal, de mind többet dolgozik céltalanul, és egyre nagyobb nehézséget okoz neki, hogy megfeleljen a feladatoknak és következményeknek.

-A munkamániás pszichikailag és fizikailag is kezd kimerülni, fokozatosan csökken a teljesítménye, a beteg érzi, hogy teljesítőképessége végső határára jutott. Általában ebben a fázisban fordul orvoshoz.

 

Ha akadályozzák a munkavégzésben, azonnal jelentkeznek az elvonási tünetek: nyugtalanság, izgatottság. Az idő előrehaladtával a munkamániás személy egyre irreálisabb célkitűzéseket próbál megvalósítani, magányos harcosként küzdve a munkahelyén. Előbb utóbb képtelenné válik az újításra, új megküzdési módok kidolgozására, ráadásul állandóan szorong, mert fél attól hogy a dolgok kicsúszhatnak az ellenőrzése alól.

 

Mégis hol a határ? A kulcsszó a kontroll. Aki még tudja, hogy a munka eszköz, akinek a munkán kívül is vannak elfoglaltságai, s nem csak a munkának él, az nem válik beteggé.

„Ha azonban valaki beleragad ebbe a rendszerbe, függőségbe kerül, s ebből nem tud, vagy nem mer kiszállni. Szenved tőle, de mint a mókuskerék, pörög, pörög. Tönkremegy minden kapcsolat, de nem meri feladni, mert attól fél, akkor egy senki lesz” – állítja Hoyer Mária klinikai pszichológus

 

Gyakran előfordul, hogy sikerül kigyógyulni a munkaszenvedélyből, de a korábbi munkamániás átvált egy másik szenvedélyre – pl. kényszeres sportoló lesz belőle. Ezzel még semmit sem oldott meg, csak felcserélte szenvedélye tárgyát.

 

Kép forrása: www.nana.hu