facebook közösségi oldalunk
- 2014.01.18.
CSALÁDÖLELŐ
https://www.facebook.com/csaladolelo?fref=ts
| Adatvédelmi tájékoztató
- 2018.05.28.
|
|
| |
A társfüggőség (kodependencia)
 A nyolcvanas években új felismeréssel és a gyakorlatot befolyásoló koncepcióval gazdagodott az addiktológia. A kodependencia fogalmának használata kezdett elterjedni: az addikciókat családi eredetű betegségként határozták meg, s elismerést nyert a családtagok kezelésének fontossága. A kodependencia olyan önkárosító és fájdalmat keltő függőségi és kényszeres viselkedésminta, melynek másokon történő gyakorlásától várja a kodependens személy saját biztonsága megszerzését, valamint önértékelésének és önazonosságának megerősödését. A kodependens ugyanúgy valamilyen tárgyhoz, eseményhez vagy személyhez kötődik beteges, hangulatváltozást és szenvedést keltő módon, mint minden szenvedélybeteg. A kodependensnek egy olyan személyre van szüksége, akit állandóan ellenőrizhet és kijavíthat, akiről gondoskodhat, akinek előlegezheti a szükségleteit, s aki helyett megcsinálhat olyan dolgokat, melyekre egyébként az adott személy is képes volna. A kodependencia tanult viselkedés és személyiség-szerkezeti hiba, amely nagymértékben csökkenti az egészséges, intim kapcsolat kialakításának és fenntartásának képességét. A kodependens engedékenyen tűri, hogy egy másik ember viselkedése befolyásolja őt, miközben elszánt erőfeszítéssel törekszik a másik viselkedésének szabályozására.
A kodependencia jellemzője:
a) egy magatartászavarban szenvedő problémás ember viselkedéséhez való reaktív alkalmazkodás,
b) az aktív gondoskodás köntösében megjelenő szabályozás és irányítás törekvése (Kelemen, 1991)
A dependencia személyiségvonássá, szereppé, sőt identitássá alakulása a családi szocializáció keretében történik. A kutatások nem-specifikus addiktív sémák többgenerációs előfordulására derítettek fényt.
A gyakorta egyáltalán nem ivó alkoholisták gyermekei olyan, jól körülírható közös sajátosságokkal rendelkeznek (pl: a dependencia – szeparációs törekvések állandó konfliktusa) ami sokszor arra sarkallja őket, hogy egy szenvedélybeteg házastársat válasszanak.
A kodependens szerepek (mártír, üldöző, az együtt konspiráló, a megmentő, a fásult) révén az egyén úgy érzi, hogy valamiféle kontrollt képes gyakorolni a környezetére. Mivel nem képes arra, hogy bízzon önmagában vagy bárki másban, nem kockáztatja meg azt, hogy feladja a kodependens magatartását. Ám a kodependenciából adódó szenvedés enyhítésére csak akkor lesz esélye, ha elismeri és elfogadja, hogy egyoldalúan, önmagán kívül senkit sem kontrollálhat, s éppen ezért a legnagyobb kockázat a számára a bizalom kockázatának nem vállalása.
A kodependenseknek valójában szükségük van maguk körül ezekre a támaszra szoruló, pszichésen labilis emberekre ahhoz, hogy kóros módon ugyan, de hasznosak, és ezáltal „boldognak” érezzék magukat.
5%-nál is kisebb a spontán gyógyulás valószínűsége (külső szakértő beavatkozás nélkül)!
Felnőttként pedig már senki mást nem tehetünk felelőssé sorsunk alakulásáért, mert csak mi képviselhetjük jól saját magunkat az élet bármely területén.
Ön is képessé válhat kiegyensúlyozottan élni – mert megtanulható!!
Tétlen várakozás és „érzelmi libikóka” helyett forduljon hozzánk!
Jacsó József
tanácsadó szakpszichológus
Kép forrása: www.pink.hu
 | Te döntesz, kérsz-e segítséget...?!
Te döntesz, teszel-e önmagadért...!
Te fogod élvezni bátorságod gyümölcsét!
|
|
Szóljon hozzá
2 hozzászólás
Macsai Marta [ 2015-08-25 10:47 ]
Kedves Jozsef,
A fenti problemamat szeretnem megszuntetni, ezert kerem a segitseget.
Szeptember 7.-etol tudnek lennek elerheto.
Kerem jelezze hogy mikorra lenne idpontja , hol es mennyi a szaktanacsadas dija.
Nagyon koszonom,
tisztelettel
Macsai Marta
Olah Eva [ 2014-09-10 07:52 ]
Jo napot kivanok kedves Jozsef
Erdeklodni szeretnek ha problema van a hazasagomban es en romaniaban elek hogy tudna nekem segiteni .
Koszonom
|
| |
